A kérdés gyakori, a válasz pofonegyszerű: a virtuális szerver mindabban erős, amiben egy fizikai szerver alulteljesít. A VPS költséghatékonyabb működést, nagyobb hatékonyságot és nagyobb rendelkezésre állást kínál, mindezt a virtualizáció nagyszerű technológiáján keresztül.
A virtuális szerver éppen az, aminek hangzik: egy olyan szerver, amely fizikai valójában nem létezik, pusztán szimulációként a fizikai szerverekben. Első pillantásra talán nem látjuk ennek előnyeit – amíg meg nem értjük, hogy ez milyen rendkívüli lehetőségeket biztosít.
A virtuális szerver ugyanis megszabadul fizikai korlátaitól. Többek között attól, hogy kihasználatlanul álljon. Egy fizikai szerver ideje nagy részében kihasználatlanul áll – miközben energiát fogyaszt, hogy teljes kapacitását üzemben tartsuk. Olyan ez, mint békeidőben sereget fenntartani. Rendkívül költséges, de sohasem tudhatjuk, mikor lesz rá szükség.
A VPS azonban mindig annyi fizikai erőforráshoz fér hozzá, amennyire szüksége van – és nincsenek olyan részei, amelyek kihasználatlanul állnának.
És persze ott van az a lehetőség is, hogy egy fizikai gépen egyszerre több VPS-t futtassunk.
Az erőforrások valós időben történő allokációjával biztosíthatjuk azt, hogy egyetlen fizikai szerver egyszerre több virtuálist is kiszolgáljon, így az üzemeltetési költségek a töredékükre csökkennek, a kihasználtság pedig a lehetőségekhez mérten mindig maximális.
Mindezek révén a skálázhatóság is egyszerűbbé válik. Egy virtuális szerver telepítésekor nem kell azt megvennünk, szoftverek és hardverek telepítésével fáradoznunk – szinte azonnal rendelkezésünkre áll, így bármely rendszer teljesítményét a többszörösére növelhetjük rövid időn belül, amennyiben ez szükségessé válik.
Ehhez persze kellene a fizikai gépek – ha azonban egy olyan szolgáltatót választunk, amelynek adatközpontjában rendelkezésre állnak a szükséges fizikai erőforrások, mint például a DoclerNet esetében, úgy ezeket az előnyöket bármikor kiélvezhetjük, méghozzá úgy, hogy költségeink a töredékükre csökkennek.